most

csak úgy x

utolsó szál

raszta

rizibizi

Balu

ez nyilván valamilyen virág

pitypangevő

mézcsinálódás egyedik lépése

Sirius

csak úgy C.

ipolyvarbói templomtorony

támadja a zöldet

meditatív

realista manifesztum - bár nem egy Malevics

terelgeti nyáját

ez egy virág

izék

mikrofonok

hópehelygép

csak úgy zwei

Robinson szigetek

Jobbágy Kata és a Dráma Szutra

nyírjesi vadállat

gyilokok

négyes tó (de szép neve van!)

ház a tónál/ban

lengyelhon menet közben

ostroleka-i gálamb

Jakob

Pernille

csak úgy I.

bűvház - díszletezési állapot

Robinson szigetek - a tó

Nyírjes - nyírfák nélkül

kert

Szilaj és Gréti

autós lepke - elfújta

zöld

ez is

megint kert

jó reggelt, Kaliopé

egyszer csak odajött hozzám egy hely
..
bordázottan macskás teste jellegzetesen visszhangzott panírozott bőröm és az erősen kordábantartó, malteros zárójelek okán
lehelete hűvösen cirógató, pillantása irreleváns
gondolatban kihegyezett ceruzacsokrot nyújt felém múzsának mutatván magát
- nyilván merő tévedés azt hinni, hogy ez illúzió -
egy épp'hogy parázsló tűzfal szépen tagolt tekintettel némán végigkíséri az alattam ütemesen vonagló járda cikk-cakkos bordűrjét
néhány, szerelemről álmodó, kipöfékelt gőz-gomolyag óvatosan megemeli szárnyaitbontogató szembogaram, hogy aztán a szertefoszló érzést mélyen, ellentmondást nem tűrő módon belém vésse
a levegőben egyenlőre csak bódító mályvacukor hömpölyög megízesítve a leszűkített kis magánpanorámám
de az álmosságból kinyújtózó gerinceken már át-átbukdácsol néhány gyöngyháztüske
végül az egyre sűrűbbé váló szilánkok egyszer csak kipukkasztják a tudatomra telepedett szaténszerű szappanbuborékom
a hely tompán arcon vág: "Jó reggelt!"