muszáj ennem, különben tönkremegyek anyagilag

liba

A magyarországi liberalizmusnak épp a veleje hibádzik..a lényegi rész, amitől valami az, ami. Ebből a szempontból a matematika mocskosul csúf dolog. Ha liberalizmusból kivonjuk a liberalizmust..! Marad az a nagy büdös semmi, ami tapasztalható. Illetve marad egy olyan váz, amibe gyakorlatilag minden belepasszintható, kezdve felsőbbrendűségtől a kettősmércén keresztül, a demagógián át a devianciáig. Pont a velőnek a reciproka, pontosabban az inverze! Ennek az izmusnak valami nevet kellene tákolni, hogy nevén nevezhető legyen, csak mert elég szép számú mívelője adatik, és szerencsétlenek kapaszkodók nélkül lézengenek benne abban a nagy katyvaszban, amit a puszta létük hozott létre. Ördögi kör. Szó szerint.

De meglehet, hogy ez maga a liberalizmus

felhőtúra

bűvház

nyiri

rozsdamentes facér
mélytengeri bulvár
hőstermelő

kedvenc dejtári köztéri műalkotásom

L-63-D névre hallgató, bitumenbe organikusan illeszkedő csatornafedő torzó

Patvarc-Nógrádgárdony-Csitár-Szécsény

..csak úúúgy, mint a poharat!

kipipálva

mindig az utolsó pillanatra hagyok mindent..
..ez egyrészt idegesítő, mert eme csudáltos tevékenység az abszolut rám jellemző cselekedeteim egyike..így nem csoda, ha feszültté válok néha (nem vitás, későn érő típus vagyok...lemaradok, kihagyok, elszalasztok pillanatokat, érzéseket, illatokat, formákat, satöbbiket)
..de másrészt viszont kihívás, ami ideális esetben felpörget..a szorult helyzetek intellektuálisan aktívabbá tesz
..nem beszélve arról, hogy ha mégis bevégeztetett, aminek be kellett, akkor jön a megérdemelt megkönnyebbülés és megelégedettség
Újabb bizonyíték az ellentmondásosságomra! De van benne logika!
Nem hiszek a véletlenben, sőt tagadom azt, ellenben a determinizmus a valóm.
Egész életembe bele van kódolva az áhítozás, a vágyakozás, az ambíció, a lelkesedés, az álmodozás..de mindez alaposan meg van hintve a későn eszmélés nem túl tudatos tényével és kitartó sem vagyok mindig.
Így simán kikövetkeztethető az életem további folyása, mindamellett, hogy hiszek a Gondviselésben. Tudom, hogy annyi adatott nekem, amennyi épp van. Néha szomorú, de legtöbbször jó érzés eljátszani a "mi lett volna, ha" gondolattal, mert azt legalább én alakítom számomra kedves módon..ha csak pillanatokra is.

..egyébként a pályázat épp időben elkészült, 15 perc fórom volt még a határidő lezárulta előtt, bár kétségtelenül izgultam a Postára menet..